About me
Azaz pár infó rólam
14 éves vagyok, van 3 nagyon aranyos cicám: Boci, Áfonya és Szaffi ^^ Áfonya és Szaffi feketék, Boci pedig fekete-fehér :)  Na, de most rólam van szó xD >.<
Kezdjük, akkor a rossz tulajdonságaimmal :P
Makacs vagyok, csúnyán beszélek ^^" , lusta vagyok ^^" , imádok veszekedni ^^" muháháhááá xD imádok szivatni emberkéket ^^ , na jól van, ennyi elég, mert még elijesztelek titeket magamtól xD
Most jönnek a jó tulajdonságaim :P
Kedves vagyok xD [kivéve pár emberrel, de az nem számít x) ] , mások szerint vicces vagyok (:  , utálok tanulni [igen, ez tökéletes tulajdonság ^^"] az IQ-m több, mint 40 *büszkefej* *ikszdéfej* XD  és nem tok többet ^^" xD
Szeret - Nem szeret
Szeretek gitározni ^^ Sőt, imádok! :D
Nem szeretem a kétszínű emberkéket :@
Szeretem a laptopomat ^^
Nem szeretem a tanárokat ^^"
Szeretem a grafikát <3
Nem szeretem a sulit +o(
Szeretem a kéket :P :)
Nem szeretem a lilát... -.-"
Szeretem a feketét ^^
Nem szeretem a buszokat xD
Szeretem a vonatot :P
Nem szeretem a villamost sem ^^"
Szeretem Alekoszt (Y) xD
Nem szeretem a Jóban rosszban-t (N)
Szeretem a Barátok közt-öt ^^

Még egy kis infó :P :$ :D
Egyszer biosz órán ültünk bnőmmel és egyszer csak megszólalok, hogy nem látok. [Egy csíkba nem láttam, csak a színeket...Tudod, olyan, mint mikor belenézel valami erős fénybe, aztán máshová kapod a fejed és utána látsz ilyen foltot...Na ez is olyan volt, csak nem múlt el....] Nem láttam egy foltba...Bnőm csak azt hitte, hogy csak hülyéskedek....Aztán nézegettem a könyvet, meg nézegettem minden fele, nem is figyeltem... A könyvbe láttam azt a betűt, amelyikre épp néztem, de a jobbra mellette lécőt már nem, így nem is tudtam gyorsan olvasni...Aztán a csík - ami ilyen srégan volt - az ment jobbra és pötty alakúvá vált. Folyamatosan ment a pötty és azt a pontot nem is láttam...Megijedtem...Nagyon megijedtem, kikérdeckedtem és  bnőmet is hívtam... Elkezdtem sírni >.< Nagyon rossz volt...Fél szememre alig láttam. :( Leültünk egy kicsit a padra, a folyosóra, közben nyugtatott Marcsi [bnőm...] Mondta, hogy menjünk a védőnőhöz [ a suliban van egy védőnő ] Menni akartunk, de kicsengettek...Vissza mentünk a cuccunkért a biosz terembe és vittük a másik terembe [már nem tom milyen óra volt] Még szünet volt, és nem láttam még mindig... Elmentünk a védőnőhöz, még akkor is sírtam S: De nem volt ott, ezért mondta Marcsi, hogy menjünk akkor haza. Lejöttünk hozzánk [nagyon közel lakunk, csak egy utcával lentebb, 5 perc alatt itthon voltunk] Itthon volt még anya látta, hogy sírok, kérdezte mi a baj, mi meg elmondtuk neki, hogy mi van... :/ Mondta, hogy menjünk el a szemészetre..Sajna ő már nem tudott jönni, mert menni kellett dolgozni. Elmentünk...Nagyon izgultam...De csak kivizsgáltak. Megnézték a szemem ilyen bazi nagy géppel...Utána le kellett olvasni a számokat a falról...[Tudjátok, az a tábla...] Aztán csak cseppentett valamit a szemembe, ami csípett. Utána még mondta, hogy majd ha tudok, menjek el az ideggyógyászatra...Adott is beutalót. Már akkor rég elmúlt. Kb. egy fél óráig tartott, amíg nem láttam. Pár nap múlva elmentünk az ideggyógyásztra, ahol csak beszélgetni kellett. Mondta az orvos, hogy csak a stressztől van.... A stressztől nem látni? -.-" Na...Hát ennyi...
Ezen kívül még 3-szor volt olyan, hogy nem láttam. A 2.-nál kémia órán voltunk és nem a tanár volt velünk, hanem egy helyettesítő. Nem is csináltunk semmit, csak beszélgettünk és mivel nem Marcsi mellett ültem, oda mentem hozzá, és mondtam neki, hogy megint nem látok...Mondta, hogy ne foglalkozzak vele... Jó.....Annyi.... Nem is foglalkoztam.... Eltelt a fél óra, és már láttam is ^^
3.-jára is bioszon voltunk. Akkor is sírtam és kikéreckedtünk, hogy engedjen el a védőnőhöz. Elmentünk, és beszélt velem egy csomót, ő is azt mondta, hogy a stressztől van. A stressz meg valószínű attól, hogy a szüleim elváltak. Közben elég sokszor elkezdtem sírni, mert mindig eszembe jutott apa, meg minden...Na m1....Aztán megnyugodtam, elmentünk, de aztán megint elkezdtem sírni, mert nem múlt el..Nem láttam ): Mondta az ofőnk, hogy menjünk be matek órára. Marcsi mondta neki, hogy nem is látok, meg sírok meg minden és hogy hadd ne menjünk már be. Utána ment és megkérdezte a matek tanárt, hogy akkor most bemenjünk-e vagy sem. Visszajött és mondta, hogy én vagy kint maradok, vagy bemegyek, de Marcsinak muszáj bemennie...Aztán úgy döntöttünk, hogy bemegyek én is, nem fogok egyedül ücsörögni....Bementünk, még akkor sírtam, és mindenki kérdezgette, hogy mi a baj....Mondtam semmi....Marcsi meg egy csomószor nézett [mert ő nem ott ült], hogy van-e valami bajom, látok-e még. Jelekkel beszélgettünk :P Aztán pár perc múlva elmúlt...Kimentünk szünetre és megint kérdezgették, hogy mi a bajom. Azok is kérdezgették, akik alig ismertek...Mondom semmi... Valamelyiknek elmondtam, valamelyiknek nem... De nagyon rossz volt, ezért mostmár mindenben a jót nézem! :D Ti is tegyetek így, mert a látásotokat, a hallásotokat is elveszíthetitek. Vagy akár idegbetegség is kialakulhat, vagy migrénes fejfájás, ami....Húúú, nagyon rossz. Nálam is arra gyanakodtak......
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés